2014. március 28., péntek

7.One more time

•Life With Fashion• | via Facebook

Mikor felértem a szobámba szomorúan ültem le a kanapéra. Úgy összezavartak. Luke-al nagyon jól éreztem magam, de nem tudom megfejteni, hogy mit akar.. és nem szeretnék kötődni hozzá mert tudom hogyha sok időt töltenék vele egyre jobban kezdenék kötődni hozzá és a végén csak pofára esnék. Nem, ezt nem akarom. Várjunk.. egyáltalán miért is akarna annyi időt tölteni pont velem? Ott van neki több millió lány miért pont velem akarna több időt tölteni?

Két hónap lassan eltelt. Luke többször is keresett. Twitteren és személyesen is. De én nem válaszoltam neki és nem nyitottam neki ajtót. Nem akartam vele beszélni, mert tudtam hogy összezavarna ez az egész. És a gyűlölködő levelek. Rengeteget kaptam amiatt az egy kép miatt. Két hónap folyamán találkoztam egy lánnyal akivel nagyon jól összebarátkoztam. Lara-nak hívják. Egyedül lakott egy albérletben és szívesen felajánlotta, hogy legyek a lakótársa. Elfogadtam s oda is költöztem. Persze Lara imádja a 5 Seconds Of Summer-t de még soha nem találkozott velük. Amikor elmeséltem neki a kis történetemet simán lehülyézett, de én ezt tartottam helyesnek. Így Luke már személyesen sem kereshetett. Twitteren szinte minden nap kaptam egy üzenetet. Szörnyű volt kibírni, hogy ne válaszoljak, hisz nagyon megszerettem őt azon az egy napon. 
Augusztus 25. volt. Elmélkedtem magamban. Visszagondoltam az első napomra. 27.-én haza kell mennem. Lara-val nagyon jól éreztem magam s úgy gondoltam, hogy ez egy életre szóló barátság lesz. De emellett minden nap gondoltam Luke-ra s a többi srácra is. Rossz volt belegondolni, hogy talán soha nem fogom Lara-t viszontlátni ha hazamegyek. De bele kellett törődnöm mert nem maradhatok egész életemben. 

Augusztus 25.
Lara-val úgy döntöttünk hogy az egész napot shoppingolással és egyéb csajos dolgokkal töltjük. A nap elején egyből a plázába vettük az irányt s bementünk az első boltba. 
4 óra körül lehetett mikor beültünk egy kávézóba. Sok dologról beszélgetünk de valahogy szóba került a Luke-os téma.


-Azért beszélsz még vele mielőtt hazamész?-kérdezte Lara
-Nem.. akkor mégjobban fájna elmenni innen. Kétlem, hogy elbúcsúzom tőle. Fogadok már nem is emlékszik rám.-kortyoltam bele a kávémba
-Hogyha elfelejtett volna nem írogatna neked minden egyes nap.-mosolyodott el Lara
-Nem megyünk haza?-próbáltam terelni a szót, mikor Lara tekintete elsápadt
-Hé Lara, Lara mi a baj?-estem kétségbe
Csak ennyit tudott kibökni:
-O-ott.. j..-értetlenül néztem rá s hátra fordultam
Ugyanúgy ledermedtem ahogy ő. Ashton abban a pillanatban lépett be a kávézó ajtaján. Tekintetét hirtelen rám szegezte. Nem akartam hogy észrevegyen de már késő volt. Gyorsan visszakaptam a fejem. Reménykedtem, hogy nem ismert fel s nem fog idejönni. Zavartan iszogattam a kávémat mikor egy kezet éreztem meg a vállamon. Hátranéztem.
 -Liz.. akkor jól láttam, hogy te vagy..-nézett rám komoran 
Én nem tudtam megszólalni, Lara pedig izgatottan méregette Ash-t.
-Tudunk beszélni egy kicsit?-kérdezte egyhangúan mire én csak bólintottam, s kivonultuk a helyiségből

-Miért tűntél el?
-Nem tűntem el...-mondtam zavartan
-Luke nagyon aggódott miattad és mi is. Luke teljesen ki van fordulva magából s nem tudjuk hogy mi van vele. 
-Ezt hogy érted?-néztem értetlenül
-Egész nap a szobájában ül bezárkózva, alig eszik valamit s a kép amit adtál neki.. szinte egész nap a kezében van.. bárhová megy. 
Nem tudtam mit mondani erre. Annyira meglepett. De miért csinálja ezt?
-És mit vársz tőlem?
-Hogy mit várok? Tudod te hány napja szenved? Szerintem a minimum hogy találkozol vele. Hátha te jobb kedvre tudod deríteni.
Hosszabb habozás után eldöntöttem, hogy elmegyek s beszélek vele, ha utoljára is. 
-Rendben, elmegyek.-mondtam

Útközben szóltam Lara-nak hogy ne várjon, s elindultam Ashtonnal.
A házuk előtt megtorpantam egy pillanatra, s elgondolkodtam a döntésemen. Mi van ha rosszabb lesz? Vagy ha már elfelejtett? De úgy döntöttem, hogy ennyit megteszek, s félve léptem be a házba. 
-Hol van?-kérdeztem
-A szobájában.-mutatott egy ajtó fel Ash
Lassan kezdtem lépkedni felé s kopogtattam....
***

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése