16.Happy

Reggel a kellemesen simogató nap sugaraira keltem. A mellettem lévő hely üres volt. Lassan felálltam s a szekrényemhez kullogtam. Egy fehér atlétát és egy farmert vettem ki. A fürdőbe mentem, felvettem a ruhát, feltettem egy alap sminket, s lementem a földszintre.

Anya a nappaliban ült s El haját fésülte. Hamar feltűnt Luke hiánya. Hol lehet?

-Jó reggelt.-köszöntem, majd leültem anya mellé

-Neked is.-adott egy puszit

-Luke merre van?-kérdeztem

-Elküldtem a boltba. Mindjárt jön.-tette le a fésűt az asztalra

-Anya miért ugráltatod?-forgattam meg a szemem

-Ez nem ugráltatás. Ha már itt lakik tegye magát hasznossá.-azzal kisétált a nappaliból

Utálom amikor anya ilyen. Bekapcsoltam a tv-t s a jól ismert zenecsatornára vettem. Kezembe vettem a telefonom s kicsit elmerültem benne. Éppen a twitteremet böngésztem mikor egy ismerős dallam ütötte meg a fülem. Elgondolkodtam. Nem kellett sok, pár perc múlva eszembe jutott. Cole... ezt énekelte. A fejemet felkaptam s a képernyőre meredtem. A szám mosolyra húzódott. Luke volt az. Nem tudtam, hogy ők éneklik. Nagyon tetszett a dal. A lábam ütemre járt s nagyon élveztem a dallamot. Elég hülyén nézhettem, ki de igazából nem érdekelt. A dalnak vége lett s kimerülve terültem el a kanapén. Ekkor egy hangot hallottam.

-Jó voltál.-hallatszott a hangján, hogy mosolyog

A fejem az ajtó felé fordítottam.

-Te mióta állsz itt?-húztam el a szám

-Elég régóta, hogy lássam, tetszik a dal.-mosolyodott el
Felálltam, s odamentem hozzá.
-Nagyon tetszik.-mondtam mosolyogva
-Ennek örülök.-húzott közelebb magához, s ajkait az enyémhez tapasztotta

-Khhmm.-hallottuk a háttérből, mire elugrottam s anyával találtam szeme magam
Karba tett kézzel állt s felhúzott szemöldökkel minket fürkészett.

-Ööö anya mi..mi.. csak....-dadogtam össze vissza
-Állj!-mondta, s közelebb jött-Ha most valami mesét akarsz nekem beadni, ne is próbálkozz. Szerinted én nem vettem már észre az első pillanattól kezdve, hogy mi folyik itt?-krdezte, s meglepően de mosolygott
-Nem haragszol?-néztem a szemébe
-Miért haragudnék? Nagy lány vagy. Luke pedig nagyon szimpatikus fiú.
Megkönnyebbültem. Azt hittem, hogy anya nem fogja jó szemmel nézni a kapcsolatunkat, de tévedtem.
-Köszönöm anya.-nyomtam egy puszit arcára
Elvette Luke-tól a szatyrokat, majd valamit a fülbe súgott s bement a konyhába
Kérdően néztem a csöndben álldogáló fiúra. Ő szótlanul elindult felszaladt a lépcsőn. 
Furcsálltam az egészet ezért utána rohantam. A szobámba mentem ahol Luke hátratett kézzel álldogált.
-Hunyd be a  szemed.-mondta
Jókislány voltam, s engedelmeskedtem neki.
-Kinyithatod.-szólt, mire felnyitottam a szemeim
Ott állt előttem egy ajándékdobozzal a kezében.

-A tiéd.-nyújtotta át
-Kö..köszönöm.-mindenre gondoltam csak erre nem... egy ajándék
Fogalmam nem volt, hogy mi lehet benne. Átvettem a csomagot s leültem az ágyra.
Mielőtt kibontottam volna Luke-ra néztem, aki bólintott egyet.
Lassan kötöttem ki a kis masnit, ami a földre hullott. Megálltam. Az ujjaimmal végigsimítottam a dobozkát, s a tetejéhez nyúltam.

Amint megláttam a tartalmát, a szám akaratlanul is mosolyra húzódott.
Egy fénykép volt benne. Mégpedig az a kép, amit még a liftben készítettünk. S egy I Love You feliratos keretben volt.
-Tetszik?-kérdezte
-Nagyon.-álltam fel, s a képet az asztalomra tettem
Odamentem Luke-hoz, s ezúttal én csókoltam meg.
-Köszönöm.-súgtam a fülébe